Virág, flower, blume, flor, fleur, 花 ...

 

 

 

"Van (...) visszavezető út a fantáziától a valósághoz, és ez - a művészet."

MENÜ

Formák a virágkötészetben

 

A virágkötészetben a forma függ az alkotó egyéniségétől, érzéseitől, de számos törvényszerűséget kell alkalmazni. [1] Ezek ismerete és alkalmazása nélkül nem lesz esztétikus, kellemes hatású a munkánk. [3] A forma a felhasznált anyagok megjelenésmódja. A leghamarább érzékelhető a forma, mely különböző érzéseket kelthet, elsődleges és közvetlen a hatása.  A forma a virágkötészetben is sokféle lehet.

 

1. Alapformák:

  • Kör, gömb

A kör a síkban, a gömb a térben helyezkedik el. Zárt formák, melyek lágyságot, nyugalmat árasztanak. Barátságos forma, mely az örök megújulás, újjászületés, végtelenség szimbóluma. [3] A gömb a Nap jelképe, fényt, világosságot jelképez. [6]

Gömb megjelenésű virágok: cickafark (Achillea filipendulina), rézvirág (Zinnia elegans), szamárkenyér (Echinops ritro); levelek: ciklámen, muskátli, alma; termések: máktok, platán termése, különböző bogyók.

Pl. biedermeier csokrok, koszorúk, szárazvirágokból készült gömbök [2]

  • Háromszög, kúp, gúla

Háromszög a síkban, a kúp vagy gúla a térben helyezkedik el. A térben határozott mozgásirányuk van. Tökéletességet, erőt, hatalmat, kiegyensúlyozottságot jelképeznek. Hatásuk kibontakozásához szabad tér szükséges, bezárva veszítenek hatásukból. [3]

Ilyen felfele törő formája van a kardvirágnak (Gladiolus fajok), szarkalábnak (Delphinium cultorum), fáklyaliliomnak (Kniphofia uvaria), oldalirányba a papagájvirágnak (Strelitzia reginae), flamingóvirágnak (Anthurium andreanum), lefele mutató pedig az aranyesőnek (Laburnum anagyroides), lila akácnak (Wisteria sinensis)

Pl. háromszögletű virágtálak

  • Négyszög és négyzet, kocka és hasáb

Négyszög és négyzet a síkban, kocka és hasáb a térben helyezkedik el. Természetben nem előforduló forma. Szabályos formák, melyeknek nagyon különbözik a hatásuk. A hosszú, lapos hasábok nyugodtak, nehézkesek, a magas, vékonyak büszkék, határozottak.

Pl. négyszögletes fali dísz, élettelen anyagok: gyertyák, tűzőhabok [2]

  • Csillag

Ezt a formát jelképe miatt használjuk a virágkötészetben. Elsősorban karácsonyi készítményekben terjedt el használata.

  • Kereszt

Egyházi ünnepek készítményeibe fellelhető forma. Több jelképe van: fény, hit, megvilágosodás, bánat, fájdalom, teher. Templom és kegyeleti díszekben használt forma.

  • Szív

A szívformának a jelképe a szeretet. Valentin-napi díszekben használjuk.

A csillag, kereszt és szív formák szerkesztett, mesterségesen létrehozott alapformák. [3]

 

2. Természetes mozgásformák

A növények, ahogy kibújnak a földből növekedni kezdenek, mely szemmel alig követhető mozgás. Egy kifejlett növény formája szemmel alig érzékelhető mozgásnak az eredménye. A létrejött formát növekedési mozgásformának nevezzük. Célszerű a virágkötészeti kompozíciókban használt növényeket eredeti mozgásformájuknak megfelelően elhelyezni. Például egy kardvirágot, melynek felfele törekvő mozgásformája van nem célszerű lefele kényszeríteni, mert természetellenesen hat. [2]

  • Felfele törekvő

A gravitációs erővel ellentétes a mozgás iránya, oldalirányba való terjedése nem számottevő, felfele elkeskenyedik. Büszke, célratörő, erőteljes, ünnepélyes hatású.

Pl. bambusz szára, bimbós virágok, gyékény buzogánya, kardvirág, szarkaláb

  • Felfele törő, fent szétágazó

Ez a mozgásforma jellemző a legtöbb virágra. Felfele törő szár, egyenes tengely „kibomlása” lezárja a teret. Ünnepélyes hatással bír, merev, zárt. A kompozíciók alapelemeit ilyen mozgásformájú virágokból képezzük.

Pl. gerbera, krizantém, margaréta, szegfű

  • Felfele törő, fent elhajló

Az egyenes szár végén egy oldalra néző virág található. Fennkölt, nemes, büszke hatású. Elhelyezésük a kompozíciókban úgy történik, hogy a középponttól kifele nézzenek a virágok.

Pl. flamingóvirág, kála, nárcisz, papagájvirág

  • Szétbomló vagy elhajló

Eleinte felfele törő mozgású, majd kifele hajlik és lefele irányul. Lazító, élénkítő, könnyed, perspektivitást növelő hatású. Térkitöltő szerepük van ezeknek a növényeknek, hangsúlyosabb elemek közötti üres teret töltjük ki velük.

Pl. frézia, füvek levelei, sóvirág, páfrány, sárkányfa levele

  • Lefele hajló

Mozgása a gravitációs erővel azonos. Hatásuk elegáns, lágy, gyöngéd, hajlékony. Összekapcsolják a tereket. Elhelyezésük a tál szélére történik, hogy érvényesüljön formájuk.

Pl. ámpolnanövények hajtásai, akác virágfürtjei, borostyán, meténg indák, futófikusz

  • Gyűjtő

Kerek alakzatok, labdaformák, nyugodt hatásúak.

Pl. kövirózsa, tobozok, virágfejek, termések

  • Játékos

A növény szára felfele vagy oldalirányba törekvő, mely lehet hullámos, megtört, elágazó. Játékos, lendületes hatású, de vigyázni kell, mert túlzott használata összevisszaság hatást kelt.

Pl. csavarfűz ágai, mogyoró ágai

  • Törékeny

Ennél a mozgásformánál a fő vonal megtörik és elágaz. Az ilyen növényeknek térkitöltő szerepük van, laza hatásúak.

Pl. fátyolaszparágusz, fátyolvirág [3], [4], [6]

 

3. Karakterformák

A virágok meghatározó jellegüket formájukkal, színükkel, növekedési típusukkal, felületük anyagszerűségével, hangulati hatásukkal érik el. [3] A virágkötészeti készítmények kialakítási formáját meghatározhatja a virágok jellege. [4]

  • Uralkodó formájú virágok

Ezeket a virágokat domináns, feltűnő alak és szín jellemzi. Általában nagyok vagy különleges tartásúak. Nem, vagy csak nehezen társíthatók más virágokkal. A mellettük elhelyezett növény csak mellé- vagy alárendelt lehet.

Pl.  flamingóvirág, papagájvirág, orchidea, yucca, liliom, bromélia [4], [1], [3]

  • Pompás formájú virágok

Nagy viráguk van, önmagukban, de társítva is jól mutatnak. Összeállításban a súlypontot kell képviseljék.

Pl. krizantém, hortenzia, pünkösdi rózsa, dísznapraforgó, nagyvirágú dália [3]

  • Nemes formájú virágok

Nagy vagy közepes virágúak, könnyed, kecses előkelő hatásuk van. Más virággal általában nem mutatnak jól, elveszítik hatásukat, de azonban önmagukban, például húsz szálas rózsa csokor, erősítik a hatást.

Pl. gerbera, rózsa, apró virágú orchideák, flamingóvirág, szegfű [1]

  • Mutatós (figyelemre méltó) formájú virágok

Közepesen dominánsak, más virágokkal együtt érvényesülnek igazán, önmagukban dominánsak. Mellérendelt forma képzésére alkalmas virágok.

Pl. jácint, kardvirág, margaréta, nárcisz, szarkaláb, tulipán [3]

  • Egyszerű (szerény) formájú virágok

Önmagukban nem érvényesülnek, kicsik, aprók, tömegben érvényesülnek. Alárendelt szerepük van, háttér- és alapképzésre alkalmasak (pl. ábra 36, ábra 38).

Pl. nefelejcs, erdei ciklámen, ibolya, hóvirág, gyöngyvirág, százszorszép, mohák, fátyolvirág [1]

 

Formai törvények

A virágkötészeti alkotások elkészítésekor számos törvényszerűséget figyelembe kell venni.

  • Arányosság

Az alkotóelemek méretviszonyát fejezi ki. A természetben fellelhető arányokat is figyelembe kell venni. Az összhang megteremtése érdekében, a helyes arány megállapításánál az aranymetszés szabályát használjuk. Ez azt jelenti, hogy egy egyenest két részre osztunk, a kisebb szakasz (a) úgy aránylik a nagyobbhoz (b), mint a nagyobb az egészhez (c), vagyis a:b = b:c. Egy szakasz aranymetszés szerinti párját úgy kaphatjuk meg, hogy méretét elosztjuk, vagy megszorozzuk 1,6-al, területét 2,6-al, a térfogatát 4,6-al. Az arányok kialakításakor használhatjuk a Fibonacci-féle számsort is. [4] A kisebbik és nagyobbik rész arány-értéke rendszerint 1:1,6. (az ókori görögök határozták meg először). Ezt az arányt nem szükséges minden munkánál kiszámolni, kimérni, de értékét többé-kevésbé be kell tartani.

Vázadíszeknél a váza magasságát 1 egységnek véve, a vázába kerülő alkotás magassága körülbelül 1,5-2-szeresének kell lennie.

Virágtálak esetében a tál átmérőjét kell alapul vennünk. Mély tál esetében a mélységet is figyelembe kell vennünk.

Koszorúknál a belső sugár 1,6-2-szerese legyen, a belső átmérő és a koszorú vastagsága körülbelül azonos lesz.

Csokroknál a megkötés alatti rész, a virágszár körülbelül 1/3-ánál kell legyen. [3]

  • Szimmetria, aszimmetria

A szimmetria azt jelenti, hogy egy virágkötészeti alkotás elemi egy bizonyos ponttól vagy tengelytől azonos távolságba helyezkednek el. Attól függően, hogy mi képezi a szimmetria alapját megkülönböztetünk középpontos és tengelyes szimmetriát. [5]

A középpontos szimmetria azt jelenti, hogy egy adott pontból mérjük az azonos távolságot. Ide tartoznak koszorúk, kerek csokrok, virágtálak.

Tengelyes szimmetriáról akkor beszélünk, amikor a távolságot egy adott tengelytől mérjük. Beszélhetünk egy és két tengelyes készítményről, az egy oldalról látható az egy tengelyes, míg a két tengelyes minden oldalról látható. Tengelyes készítmények például hosszúkás virágtálak, sírcsokrok.

A szimmetria nem csak a formákra, hanem a színekre is vonatkozik. [6]

Szimmetrikus dekorációt ünnepi asztalokon, barokk és gótikus oltárokon használunk. [5]

Az aszimmetria azt jelenti, hogy nincs középpont és azonos távolság. Természetesen hat, mivel a természetre is leginkább az aszimmetria a jellemző. Kellemes és barátságos hatásúak az ilyen készítmények. Tág teret nyújt az alkotó fantáziájának. [3]

Szimmetrikus csokor (ábra 42), aszimmetrikus csokor (ábra 43):

  • Súlypont

A legdekoratívabb elemek kiemelését jelenti a súlypont. Ellensúlyponttal fokozható hatása. Aszimmetrikus munkáknál nélkülözhetetlen. A valódi súlypont a biztonságot, egyensúlyt biztosítja, általában a kompozíció alsó harmadában található. Az esztétikai súlypont a látványosságot biztosítja. [6]

A súlypontot többféle képen képezhetjük:

-          Formával: kerek, gyűjtő mozgásformájú virágok

-          Tömeggel: több virág kerüljön a súlypontba

-          Nagysággal: a legnagyobb virág kerül a súlypontba

-          Színnel: a legerősebb szín (például egy sötét színű készítményben a világos színfolt a súlypont)

A súlypont kialakítása mellett fontos az ellensúlypont kialakítása is, mert ha a súlypont oldalra kerül, s nincs megfelelő ellensúlypont, akkor a készítmény dőlékeny lesz, akár fel is borulhat.

 

A súlypontot különböző virágok képezik:

  • Formai kontraszt

Két vagy több elem szembeállítását jelenti, mely növeli a művészi hatást és a kompozíció mondanivalóját erősíti. [5] Kontraszt nélkül az alkotások unalmasak, semmit nem  mondóak lennének. Minél több a kontraszt egy alkotásban annál nagyobb az optikai élvezete. A kontrasztok csak akkor hatnak kellemesen, ha a színek, formák és méretek harmónikusak.

Formai ellentétek:

-          Különböző méretek: kis és nagy virágú növények

-          Különböző alapformák: kör, háromszög, négyszög

-          Különböző karakterformák: uralkodó, nemes, pompás, mutatós és egyszerű növények

-          Különböző mozgásformák: felfele törekvő, szétbomló, gyűjtő, lehajló, játékos, törékeny

-          Különböző geometriai vonalak: egyenes, íves, függőleges, vízszintes, átlós [3]

  • Ritmus

A ritmus csak hosszú egyforma munkánál fontos. A hangsúlyos és hangsúlytalan elemek szabályos váltakozását jelenti. Az egyhangúság megszüntetését szolgálja. Hangsúlyos elem lehet egy nagy vagy élénk színű virág, hangsúlytalan elem lehet egy kisebb vagy halványabb színű virág. Ilyen készítmények: girland, színpaddísz, kerek csokor, koszorú, adventi díszek. [1]

  • Harmónia

Formák, színek összhangját jelenti. A készítmény alkotórészeinek együttes hatásának kellemesnek kell lennie. Nem minden embernek ugyan az a harmónikus, tehát nem lehet objektíven meghatározni, hogy mit értünk harmónián.



Irodalom

 

  1. BALOGH ANDRÁS, NAGY BÉLA: Virágkötészet, Mezőgazda Kiadó 1993
  2. SZABÓ JÁNOS-V. HEGYI ILDIKÓ: Virágkötő iskola, Mezőgazda Kiadó, Budapest 2005
  3. ELEKNÉ LUDÁNYI ZSUZSANNA-CSÁSZI KATALIN: Virágkötészeti ismeretek, SYCA Szakkönyvkiadó, Budapest 2000
  4. HORVÁTH ZSUZSA: Virágkötészet, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest 2001
  5. KLINCSEK PÁL: Virágkötő kalauz, Zrínyi Nyomda Kiadója 1990
  6. KENTELKY ENDRE: Virágkötészet, Editura University Press-Târgu Mureş 2008
Asztali nézet